Az ISO 45001:2018 a munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszereinek egyik meghatározó nemzetközi szabványa. A 2018-ban kiadott követelményrendszer első átfogó felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van, az új kiadás megjelenése pedig 2027-ben várható. A felülvizsgálat célja, hogy a szabvány továbbra is megfelelő keretet biztosítson a munkahelyi veszélyek azonosításához, a munkavédelmi kockázatok kezeléséhez és a munkavállalók egészségének védelméhez a munkavégzés folyamatosan változó körülményei között.

A felülvizsgálat 2026-ban elérte a Draft International Standard (DIS) szakaszt. Az ISO/DIS 45001 a nemzetközi szabványtervezet véleményezési és szavazási szakaszát jelenti, amelynek eredményei még befolyásolhatják a végleges követelményeket. Az ISO előzetes ütemezése szerint az új kiadás 2027 első felében várható, azonban a pontos megjelenési időpont és a végleges követelményrendszer még nem tekinthető lezártnak.

A felülvizsgálat szakmai háttere

Az ISO 45001 felülvizsgálatának egyik fontos szempontja, hogy a munkavédelem ne kizárólag a fizikai veszélyek és a hagyományos munkabiztonsági kockázatok kezelésére korlátozódjon. A modern munkakörnyezetben egyre nagyobb jelentősége van a pszichoszociális tényezőknek, a mentális egészségnek, a munkaszervezésnek, valamint a technológiai és szervezeti változásokból eredő kockázatoknak.

A módosítások a szabvány alkalmazhatóságának javítását is szolgálják. Ennek része a vezetői felelősség hangsúlyosabb megjelenítése, a munkavállalók eltérő szükségleteinek figyelembevétele, valamint a külső szolgáltatókhoz és a kiszervezett tevékenységekhez kapcsolódó munkavédelmi kockázatok következetesebb kezelése.

Fontos hangsúlyozni, hogy a módosítások részleteit egyelőre a DIS-tervezet alapján lehet értékelni. Az alábbi változások ezért a jelenlegi tervezethez kapcsolódó várakozásokat mutatják be, nem pedig a már véglegesített szabvány követelményeit.

Várható változások az egyes követelményterületeken

1. A szervezeti környezet és az érdekelt felek követelményeinek értékelése

Az ISO 45001:2018 4. fejezete már jelenleg is előírja a szervezet környezetének, az érdekelt felek igényeinek és a munkavédelmi irányítási rendszer alkalmazási területének meghatározását. A felülvizsgálat várhatóan tovább erősíti azt az elvárást, hogy a szervezetek a munkakörnyezet változásait, a munkavégzés új formáit és a munkavállalók eltérő szükségleteit ténylegesen építsék be a rendszerükbe.

Ez különösen a távoli és hibrid munkavégzés, a változó foglalkoztatási formák, valamint a különböző munkavállalói csoportok kockázatainak értékelése szempontjából lehet jelentős. A gyakorlatban ez a szervezeti környezet elemzésének, az érdekelt felek követelményeinek és a munkavédelmi kockázatértékelésnek a szorosabb összekapcsolását teheti szükségessé.

2. Erősebb vezetői felelősségvállalás és munkavédelmi kultúra

Az 5. fejezet középpontjában továbbra is a vezetés és a munkavállalói részvétel áll, de a felülvizsgálat várhatóan nagyobb hangsúlyt helyez a vezetők tényleges szerepére a munkavédelmi teljesítmény alakításában.

A munkavédelmi irányítási rendszer eredményessége nem kizárólag a szabályzatok, eljárások és dokumentált felelősségi körök meglétén múlik. Lényeges, hogy a vezetői döntésekben, az erőforrások biztosításában és a mindennapi működésben is megjelenjenek a munkavédelmi szempontok.

Ennek megfelelően az auditok során különösen fontossá válhat annak vizsgálata, hogy a felső vezetés milyen módon követi nyomon a munkavédelmi célok teljesülését, hogyan támogatja a munkavállalók részvételét, és miként gondoskodik arról, hogy a munkavédelem a szervezet tényleges működésének szerves része legyen.

3. A mentális egészség és a pszichoszociális kockázatok jelentőségének növekedése

A felülvizsgálat egyik kiemelt területe a munkahelyi jóllét és a pszichoszociális kockázatok kezelése. Ide tartozhat többek között a túlzott munkaterhelés, a tartós stressz, a nem megfelelő munkaszervezés, a munkahelyi konfliktusok és a kedvezőtlen munkakörnyezeti tényezők hatásainak értékelése.

A pszichoszociális kockázatok kezelése ugyanakkor nem merülhet ki a munkavállalók általános jóllétének támogatásában. A munkavédelmi irányítási rendszer keretében a szervezetnek azonosítania kell azokat a munkával összefüggő tényezőket, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a munkavállalók egészségét, majd megfelelő intézkedéseket kell meghatároznia és azok eredményességét is értékelnie kell.

Ez a gyakorlatban a kockázatértékelési módszerek felülvizsgálatát, a munkavállalói visszajelzések tudatosabb felhasználását és a megelőző intézkedések hatékonyságának rendszeres ellenőrzését teheti indokolttá.

4. A veszélyazonosítás és a kockázatértékelés továbbfejlesztése

A 6. fejezet követelményei a munkavédelmi irányítási rendszer tervezésének alapját jelentik. A felülvizsgálat egyik fontos iránya a veszélyazonosítás kiterjesztése a változó munkakörnyezetből és a korszerű munkavégzési formákból eredő tényezőkre.

A szervezeteknek ezért célszerű felülvizsgálniuk, hogy a jelenlegi módszereik megfelelően kezelik-e a technológiai változások, az új munkafolyamatok, a munkaszervezés átalakítása, valamint a különböző munkavállalói csoportok sajátosságaiból eredő kockázatokat.

A kockázatértékelésnek továbbra is a megelőzésre és a kockázatok csökkentésére kell épülnie. A felülvizsgálat szempontjából az a lényeges, hogy a szervezetek ne kizárólag a már ismert veszélyekre támaszkodjanak, hanem képesek legyenek a változásokból eredő új kockázatok időben történő felismerésére is.

5. A munkavállalók eltérő szükségleteinek figyelembevétele

A munkavállalói sokféleség és az egyéni szükségletek figyelembevétele a korszerű munkavédelmi megközelítés egyre fontosabb eleme. A felülvizsgálat várhatóan nagyobb figyelmet fordít arra, hogy a veszélyek és a kockázatok értékelése során a szervezetek ne kizárólag egy általános munkavállalói profilból induljanak ki.

Az életkor, a fizikai képességek, a fogyatékossággal összefüggő szükségletek, a tapasztalat és a munkakörülmények eltérő jellemzői egyaránt befolyásolhatják a kockázatok mértékét és a megfelelő megelőző intézkedések kiválasztását.

A szervezeteknek ezért célszerű megvizsgálniuk, hogy a munkavédelmi intézkedések kialakítása és a munkavállalók bevonása során megfelelően érvényesülnek-e ezek a szempontok.

6. A munkavégzéshez kapcsolódó egészségvédelem és a munkába való visszatérés

A várható változások között szerepel a munkavállalók egészségének átfogóbb kezelése, valamint a sérülést vagy megbetegedést követő munkába való visszatérés folyamatának hangsúlyosabb megjelenése.

A gyakorlatban ez a munkakörnyezet, a munkafeladatok és a munkavállalói szükségletek összehangolásának jelentőségét növelheti. A munkáltatónak indokolt lehet áttekintenie, hogy a munkavállaló egészségi állapotának változása esetén milyen szervezeti intézkedések segíthetik a biztonságos munkavégzést és a megfelelő munkakörülmények fenntartását.

A konkrét követelmények megítélésénél azonban meg kell várni a végleges szabványszöveget, mivel a jelenlegi tervezet rendelkezései még változhatnak.

7. A külső szolgáltatók, a kiszervezett tevékenységek és a működési kontrollok felülvizsgálata

A munkavédelmi kockázatok jelentős része olyan tevékenységekhez is kapcsolódhat, amelyeket nem közvetlenül a szervezet saját munkavállalói végeznek. A vállalkozók, alvállalkozók, külső szolgáltatók és kiszervezett folyamatok megfelelő ellenőrzése ezért a felülvizsgálat egyik lényeges területe.

A várható változások alapján a szervezeteknek célszerű áttekinteniük a külső szolgáltatók kiválasztására, a munkavégzés összehangolására, a veszélyek kommunikálására és a teljesítés ellenőrzésére vonatkozó gyakorlataikat.

A megfelelőség igazolása szempontjából nem elegendő kizárólag a szerződéses követelmények vagy a beszállítói nyilatkozatok megléte. A tényleges működési kontrollok, a munkavédelmi teljesítmény ellenőrzése és a feltárt hiányosságok kezelése is meghatározó jelentőségű lehet.

Mit jelenthet a változás az auditok és a tanúsítás szempontjából?

Az ISO 45001 új kiadása a szervezetek számára elsősorban a meglévő munkavédelmi irányítási rendszer felülvizsgálatát teheti szükségessé. Ez nem feltétlenül jelenti a teljes rendszer átalakítását. Sokkal inkább annak vizsgálatáról lehet szó, hogy a jelenlegi folyamatok, kockázatértékelések, működési kontrollok és teljesítményértékelési módszerek megfelelnek-e az új követelményeknek.

Az auditok során várhatóan továbbra is kiemelt jelentősége lesz a követelmények teljesülését igazoló objektív bizonyítékoknak. Ilyenek lehetnek a naprakész kockázatértékelések, a vezetői felülvizsgálatok eredményei, a munkavállalói konzultáció dokumentált nyomai, a külső szolgáltatók ellenőrzésének eredményei és a helyesbítő intézkedések hatékonyságának igazolása.

A tanúsított szervezeteknek az új kiadás megjelenése után átmeneti időszakkal is számolniuk kell. Az átállás pontos időtartama és feltételei azonban a végleges szabvány megjelenéséhez kapcsolódó döntések függvényében határozhatók meg. Jelenleg nem indokolt konkrét átállási határidőt vagy kötelező tanúsítási ütemtervet kész tényként kezelni.

Hogyan érdemes felkészülni az ISO 45001:2027 megjelenésére?

A felkészülés már a végleges szabvány megjelenése előtt megkezdhető, elsősorban a meglévő irányítási rendszer működésének felülvizsgálatával. Érdemes áttekinteni a veszélyazonosítás és a kockázatértékelés módszereit, a pszichoszociális kockázatok kezelését, a munkavállalói részvétel tényleges érvényesülését, valamint a külső szolgáltatókhoz kapcsolódó munkavédelmi kontrollokat.

Ugyancsak célszerű megvizsgálni, hogy a vezetői felülvizsgálatok során a munkavédelmi teljesítmény értékelése megfelelően támogatja-e a döntéshozatalt, és a szervezet képes-e kimutatni a megelőző intézkedések eredményességét.

A felkészülés során ugyanakkor kerülendő a tervezet alapján történő elhamarkodott dokumentációmódosítás. A DIS követelményei még változhatnak, ezért a célszerű megközelítés a jelenlegi rendszer hiányosságainak feltárása, a fejlesztési lehetőségek azonosítása és a végleges követelmények megjelenése utáni célzott megfelelőségi vizsgálat.

Összegzés

Az ISO 45001:2027 várható felülvizsgálata a munkavédelmi irányítási rendszerek korszerűsítésének fontos állomása lehet. A jelenlegi tervezet alapján a hangsúly a munkahelyi egészségvédelem átfogóbb megközelítésére, a pszichoszociális kockázatok kezelésére, a vezetői felelősségvállalásra, a munkavállalók eltérő szükségleteinek figyelembevételére, valamint a változó munkakörnyezetből eredő veszélyek kezelésére helyeződhet.

A szervezetek számára a legfontosabb feladat nem egy új dokumentációs rendszer előzetes kialakítása, hanem a meglévő munkavédelmi irányítási rendszer tényleges hatékonyságának értékelése. Egy megfelelően működő, kockázatalapú és a munkavállalókat érdemben bevonó rendszer jó alapot biztosíthat az új követelmények teljesítéséhez is.

A végleges követelmények és az átállás részletei csak az új szabvány kiadását, illetve a kapcsolódó tanúsítási szabályok közzétételét követően tekinthetők lezártnak.

Források: International Organization for Standardization (ISO), ISO/TC 283, valamint a felülvizsgálatban érintett tanúsító szervezetek nyilvános tájékoztatói.